Önbecsülés: hogyan építsünk önbizalmat

"Ha te nem hiszel magadban, ki hiszi el?"
(Kobe Bryant)

Egy fiatal garnéla azt gondolta:Miért sétál mindenki hátrafelé a családomban? Meg akarok tanulni előre járni, és leesik a farkam, ha nem tudok.” Titokban kezdett gyakorolni, és az első napokban sok erőfeszítésébe került a bravúr: mindenütt ütött, összezúzta a páncélját, összezúzta a lábát... Amikor már egészen biztos volt a dolgában, bemutatkozott a családjának, és egy csodálatos kocogás előre.. „A fiam – az anya sírva fakadt –” neked adta az agyad? Térj vissza magadhoz, járj úgy, ahogy apád és anyád tanított."

Apja egy ideig szigorúan nézte, majd így szólt: "Ez elég. Ha a saját dolgodat akarod csinálni, nagy a patak, menj el, és soha ne menj vissza." A jó garnélarák szerette a családját, de szerette volna megvalósítani álmát. Átjárása azonnal felkeltette a tó vidámságát, de senki sem tudta eltántorítani. „… Messzire megy? Vagyont keres? Meg fogja rendezni az összes görbe dolgot a világon? Nem tudjuk, mert még mindig az első napi bátorsággal és elszántsággal menetel. Csak kívánni tudjuk neki, teljes szívünkből: - Jó utat! (Rodari János).

Fiatal garnélarákunkról biztosan állíthatjuk, hogy hitt önmagában, bízott képességeiben és lehetőségeiben, ezért jó önbecsülése volt.

Manapság olyan sokat hallani erről a fogalomról, hogy a kifejezés a népnyelv részévé vált. Valójában egy összefoglaló bibliográfiai keresésből kiderül, hogy több mint 7000 cikk és több mint 600 könyv foglalkozik ezzel a témával.

A becslés szó jelentése "értéket adni valaminek vagy valakinek", ezért ahhoz, hogy a lehető legreálisabb legyél önmagaddal szemben, tisztában kell lennünk erősségeinkkel és korlátainkkal: önmagunk alul- vagy túlbecsülése az alacsony önbecsülés megnyilvánulása, ami elvezethet bennünket. különböző típusú pszichés diszkomfort kialakulásához.

Az első pszichológus, aki leírta ezt a fogalmat, William James volt 1890-ben, és úgy határozta meg, mint az észlelt Én („Akiről azt gondolom, hogy vagyok”) és az ideális Én („Ki szeretnék lenni”) kapcsolata: minél nagyobb az eltérés. , annál nagyobb az elégedetlenség. Ezért alapvető az összetartás a sikerek és a törekvések között.

Két nagy tudományos áramlatot különböztethetünk meg: a Virginia Satir által vezetett saját, illetve a Nathaniel Branden által kidolgozott, a saját megjelenésre fókuszálót, amely a képességeken és a tetten alapul. Jean Monbourquette kiemeli e két szempont integrálásának szükségességét, azzal érvelve, hogy "Mind az önbecsülés, mind a képességei iránti önbecsülés szükséges. Fontos megtalálni a helyes egyensúlyt a kettő között, és helyesen harmonizálni".

Hogyan lehet rosszabb kilenc mozdulattal

"Az önbecsülés nem öröklődik, hanem épül"(Giorgio Nardone), és ahelyett, hogy megkérdeznénk magunktól, hogyan fejleszthetjük ki a legjobban, az ősi kínai cselekmény ihlette: "Ha valamit ki akarsz igazítani, először meg kell tanulnod jobban csavarni", tegyük fel magunknak a kérdést, hogy mi a módja annak, rontani, javítani. Ha feltesszük magunknak ezt a kérdést, kilenc diszfunkcionális módot azonosítottunk, nem önmagukban, hanem ismételt és általánosított alkalmazásában.

Elkerülés. A félelem érzése bizonyos helyzetek előtt természetes lehet, és bizonyos esetekben az elsődleges ösztön az elkerülés, de ha pillanatnyilag enyhülést okoz, akkor hosszú távon megnő a veszélyérzékem, következésképpen képtelenségem kezelni azokat. Fernando Pessoát idézve: „Az összes elkerült csatám sebeit hordozom”, és az elkerült csaták sebei soha nem gyógyulnak be.
Segítségkérés. Ez megnyugtató, mert ha megkapjuk, az azt jelenti, hogy aki "segít minket", törődik velünk, de akaratlanul egy másik üzenetet is közöl: "Segítek, mert egyedül nem vagy képes" és ez úgy fog működni, mint egy féreg, legyengítve minket.
Ragaszkodni. Ha egy dolog működik, az gyorsan működik, következésképpen „Ha azt csinálod, amit mindig is csináltál, azt kapod, amit mindig is kaptál” (Anthony Robbins).
Lemond. Elveszíthetem és nem kaphatom meg azonnal, amit akarok, de elengedhetetlen, hogy más utakat találjak a célom eléréséhez; egyébként művelem a képtelenségemet, és ahogy Li Pin állítja: "Csak akkor győzünk le, ha megadjuk magunkat".
Önbeteljesítő jóslat. Cselekedeteink befolyásolják mások véleményét rólunk, meghatározva viselkedésüket, ami viszont megerősíti és megerősíti meggyőződésünket és tetteinket. Tehát: "lúzerként" gondolkodom és viselkedem? Mások is el fogják hinni, és ennek megfelelően cselekszenek.
Panaszkodik. Nagyon gyakran a nehézségekről való beszéd kezdetben megkönnyebbülést eredményez, de hosszú távon felerősíti és bonyolítja a kényelmetlenség mértékét.
Kényeztessen másokat. A nagyobb önbizalom megszerzésére törekedve néha könnyű engedni a kísértésnek, hogy mindig és minden esetben igent mondjunk az emberek kérésére, abban az illúzióban, hogy beleegyezésükből önbecsülésünk fakadhat.
Elhanyagolni. Ellentétben azzal, amit a józan ész vezet, a ruha teszi a szerzetest, és "nincs második lehetőség a jó első benyomás keltésére" (Oscar Wilde).
Elhalasztani. Ez azt az illúziót táplálja bennünk, hogy képesek vagyunk tenni, de valójában nagyszerű módja annak, hogy gyengítsük elhatározásunkat, mivel az elhúzódás elveszíti a döntési képességünket.

Pszichomegoldások

Tudjuk, hogy nincsenek előre becsomagolt receptek, amelyek segíthetnének az embernek jobban higgyen önmagában, de ha két „tippet” szeretnénk adni önbecsülésének építéséhez, akkor azt mondjuk:

Tervezze meg a küzdelmet
Fogadd el a gyengeségeidet
Tűzz ki magadnak reális célokat
Kezelje a helyzeteket
Mindig készülj / tanulj / fejleszd magad
Engedd meg magadnak a kudarcot
Vigyázz magadra
Csinálj egy szép dolgot naponta
Tanulj meg nemet mondani

Kezdjük el az edzést, jól tudva, hogy igen"a gyakorlatban megtanulni„És mindig önmagad legjobb verziójává válhatsz… JÓ MUNKÁT!

Dr. Romina Cacioli (a Stratégiai Terápiás Központ hivatalos pszichoterapeutája)

Dr. Laura Santini (a Stratégiai Terápiás Központ hivatalos pszichoterapeutája)

bibliográfia

Branden, N. (2006). Az önbecsülés hat pillére. Milánó: Tea kiadó.
Duclos, G. (2007). Önbecsülés. Útlevél egy életre. Cuneo: San Paolo szerkesztő.
Jang, J. (2015). Erősebb, mint a nem. Milánó: Vallardi Editore.
Monbourquette, J. (2002). Az önbecsüléstől az önbecsülésig. Firenze: Pauline Editions.
Nardone, G. (2014). Félelem a döntésektől. Milánó: Adriano Salani.
Nardone, G. (2013). Pszichocsapda. Milánó: Adriano Salani.
Nardone, G. (2009). Zseb stratégiai problémamegoldás. Milánó: Adriano Salani.
Nardone, G. (1998). Pszichomegoldások. Milánó: Bur