Önbecsülés: hogyan építsünk önbizalmat

 "Ha te nem hiszel magadban, ki hiszi el?"
(Kobe Bryant)

Egy fiatal garnélarák gondolta: „ Miért jár mindenki a családomban hátrafelé? Én előre akarok megtanulni járni, és leesik a farkam, ha nem teszem.” Titokban kezdett gyakorolni, és az első néhány napban a mutatvány hihetetlenül nehéz volt: mindenbe beleütközött, behorpadt a páncélja, összetörte a kis lábait... Miután elég magabiztos lett, bemutatkozott a családjának, és egy nagyszerű kis rohanást produkált előre. „Fiam” – sírva fakadt az anyja –, „elment az eszed? Térj magadhoz, és járj úgy, ahogy apád és anyád tanították.”

Az apa egy darabig szigorúan nézett rá, majd azt mondta: „Elég volt. Ha a saját utadat akarod járni, a patak nagy; menj el, és soha ne gyere vissza.” A bátor kis garnéla szerette a családját, de követni akarta az álmát. Halála azonnal nevetést váltott ki a tóban, de senki sem tudta lebeszélni. „…Messzire jut? Vajon szerencsét szerez? Vajon helyrehozza-e a világ minden görbe dolgát? Nem tudjuk, mert még mindig az első nap bátorságával és elszántságával menetel. Csak azt kívánhatjuk neki teljes szívünkből:– Jó utat! (Gianni Rodari).

Fiatal garnélarákunkról biztosan állíthatjuk, hogy hitt önmagában, bízott képességeiben és lehetőségeiben, ezért jó önbecsülése volt.

Manapság olyan sokat hallani erről a fogalomról, hogy a kifejezés a népnyelv részévé vált. Valójában egy összefoglaló bibliográfiai keresésből kiderül, hogy több mint 7000 cikk és több mint 600 könyv foglalkozik ezzel a témával.

A becslés szó jelentése "értéket adni valaminek vagy valakinek", ezért ahhoz, hogy a lehető legreálisabb legyél önmagaddal szemben, tisztában kell lennünk erősségeinkkel és korlátainkkal: önmagunk alul- vagy túlbecsülése az alacsony önbecsülés megnyilvánulása, ami elvezethet bennünket. különböző típusú pszichés diszkomfort kialakulásához.

Az első pszichológus, aki leírta ezt a fogalmat, William James volt 1890-ben, és úgy határozta meg, mint az észlelt Én („Akiről azt gondolom, hogy vagyok”) és az ideális Én („Ki szeretnék lenni”) kapcsolata: minél nagyobb az eltérés. , annál nagyobb az elégedetlenség. Ezért alapvető az összetartás a sikerek és a törekvések között.

Két fő tudományos áramlatot különböztethetünk meg: az egyik az ember lényére összpontosít, élén Virginia Satirral, a másik pedig a megjelenésre összpontosít, Nathaniel Branden fejlesztette ki, a készségek és a cselekvés alapján. Jean Monbourquette hangsúlyozza e két szempont integrálásának szükségességét, azzal érvelve, hogy „ Az önbecsülés és a képességek iránti önbecsülés egyaránt szükséges. Fontos megtalálni a megfelelő egyensúlyt a kettő között, és helyesen harmonizálni őket .”

 Hogyan lehet rosszabb kilenc mozdulattal

„ Az önbecsülés nem öröklődik, hanem épül ” (Giorgio Nardone), és ahelyett, hogy azt kérdeznénk magunktól, hogyan fejleszthetjük a legjobban, és az ősi kínai „Ha ki akarsz egyenesíteni valamit, először meg kell tanulnod jobban hajlítani” trükkből merítenénk ihletet, próbáljuk meg feltenni magunknak a kérdést, hogyan lehetne rontani, hogy aztán javítsunk rajta. Ezzel a kérdéssel kilenc diszfunkcionális módot azonosítottunk, nem önmagukban, hanem ismételt és széles körű alkalmazásukban.

• Elkerülés. A félelem érzése bizonyos helyzetek előtt természetes lehet, és bizonyos esetekben az elsődleges ösztön az elkerülés, de ha pillanatnyilag enyhülést okoz, akkor hosszú távon megnő a veszélyérzékem, következésképpen képtelenségem kezelni azokat. Fernando Pessoát idézve: „Az összes elkerült csatám sebeit hordozom”, és az elkerült csaták sebei soha nem gyógyulnak be.
• Segítségkérés. Ez megnyugtató, mert ha megkapjuk, az azt jelenti, hogy aki "segít minket", törődik velünk, de akaratlanul egy másik üzenetet is közöl: "Segítek, mert egyedül nem vagy képes" és ez úgy fog működni, mint egy féreg, legyengítve minket.
• Ragaszkodni. Ha egy dolog működik, az gyorsan működik, következésképpen „Ha azt csinálod, amit mindig is csináltál, azt kapod, amit mindig is kaptál” (Anthony Robbins).
• Lemond. Elveszíthetem és nem kaphatom meg azonnal, amit akarok, de elengedhetetlen, hogy más utakat találjak a célom eléréséhez; egyébként művelem a képtelenségemet, és ahogy Li Pin állítja: "Csak akkor győzünk le, ha megadjuk magunkat".
• Önbeteljesítő jóslat. Cselekedeteink befolyásolják mások véleményét rólunk, meghatározva viselkedésüket, ami viszont megerősíti és megerősíti meggyőződésünket és tetteinket. Tehát: "lúzerként" gondolkodom és viselkedem? Mások is el fogják hinni, és ennek megfelelően cselekszenek.
• Panaszkodik. Nagyon gyakran a nehézségekről való beszéd kezdetben megkönnyebbülést eredményez, de hosszú távon felerősíti és bonyolítja a kényelmetlenség mértékét.
• Kényeztessen másokat. A nagyobb önbizalom megszerzésére törekedve néha könnyű engedni a kísértésnek, hogy mindig és minden esetben igent mondjunk az emberek kérésére, abban az illúzióban, hogy beleegyezésükből önbecsülésünk fakadhat.
• Elhanyagolni. Ellentétben azzal, amit a józan ész vezet, a ruha teszi a szerzetest, és "nincs második lehetőség a jó első benyomás keltésére" (Oscar Wilde).
• Elhalasztani. Ez azt az illúziót táplálja bennünk, hogy képesek vagyunk tenni, de valójában nagyszerű módja annak, hogy gyengítsük elhatározásunkat, mivel az elhúzódás elveszíti a döntési képességünket.

Pszichomegoldások

Tudjuk, hogy nincsenek előre becsomagolt receptek, amelyek segíthetnének az embernek jobban higgyen önmagában, de ha két „tippet” szeretnénk adni önbecsülésének építéséhez, akkor azt mondjuk:

• Tervezze meg a küzdelmet
• Fogadd el a gyengeségeidet
• Tűzz ki magadnak reális célokat
• Kezelje a helyzeteket
• Mindig készülj / tanulj / fejleszd magad
• Engedd meg magadnak a kudarcot
• Vigyázz magadra
• Csinálj egy szép dolgot naponta
• Tanulj meg nemet mondani

Kezdjük el az edzést, tudván, hogy „ tevékenység által tanulunk ”, és mindig önmagunk legjobb verziójává válhatunk... JÓ MUNKA!

Dr. Romina Cacioli (a Stratégiai Terápiás Központ hivatalos pszichoterapeutája)

Dr. Laura Santini (a Stratégiai Terápiás Központ hivatalos pszichoterapeutája)

bibliográfia

• Branden, N. (2006). Az önbecsülés hat pillére. Milánó: Tea kiadó.
• Duclos, G. (2007). Önbecsülés. Útlevél egy életre. Cuneo: San Paolo szerkesztő.
• Jang, J. (2015). Erősebb, mint a nem. Milánó: Vallardi Editore.
• Monbourquette, J. (2002). Az önbecsüléstől az önbecsülésig. Firenze: Pauline Editions.
• Nardone, G. (2014). Félelem a döntésektől. Milánó: Adriano Salani.
• Nardone, G. (2013). Pszichocsapda. Milánó: Adriano Salani.
• Nardone, G. (2009). Zseb stratégiai problémamegoldás. Milánó: Adriano Salani.
• Nardone, G. (1998). Pszichomegoldások. Milánó: Bur